Magyar szerkezettár

jön

tn ige

1. felénk, a beszélő felé közeledik. szemközt jön valaki; jön a villamos; vihar jön. | biz megy. [jössz már?] jövök (= megyek).

2. ide, a beszélő helyére érkezik. holnap jön a fiam; leveled jött. ▸ ha jöttök, lesztek, ha hoztok, esztek | ▸ hozzám jön feleségül

3. a beszélővel együtt, ill. a beszélővel azonos helyre megy. te is jössz a kirándulásra?

4. valaminek a belsejéből fokozatosan kívülre kerül. nem jön víz a csapból; ▸ világra jön ▸ jön a foga | valamibe odakerül úgy, hogy láthatóvá válik. könny jön a szemébe. | valami véletlenül kerül vhova. ez a szó jött a szájára.

5. vhonnan származik, ered. a tanyavilágból jött.

6. nép biz felénk, a beszélő irányában, erre terjed, nyúlik, vezet. erre jön az út.

7. biz | vmely közeli v. a rámutatással megjelölt helyre kerül. az asztal a sarokba jön. | időbeli sorrendben vhova kerül. a zeneszám előbb jön.

8. bekövetkezik, történik valami. ▸ jól jön valakinek valami ▸ rosszul jön valakinek valami | <kif-ekben.> ▸ jöjjön, aminek jönnie kell! ▸ ha úgy jönne | <gyak. pongyola kif-ekben:> keletkezik, támad. kedve jön valamire; ▸ eszébe jön | elér valakit valami, elkövetkezik reá valami. álom jön a szemére.

9. időbelileg közeledik, következik, nemsokára itt lesz. jön a tavasz. | sorra kerül. a cikk a következő számban jön.

10. <nyugalmi állapotból vmely mozgó v. nyugtalan állapotba> kerül. mozgásba jön; dühbe jön. | <kif-ekben:> valamilyen helyzetbe, állapotba kerül, valamilyenné válik. divatba jön; gyanúba jön (= kerül, keveredik); szóba jön (= kerül); ▸ rendbe jön ▸ magához jön

11. rájön, rátalál valamire. nyomára jön valaminek.

12. biz többletként v. súlyosbító körülményként járul valamihez. ehhez jön még a vesződség.

13. biz | ▸ valamennyibe jön | ▸ jön valakinek vmennyivel

14. ▸ jön valamihez hogy jön ő ehhez!? ▸ jöttem, láttam, győztem ▸ úgy jön, mintha menne

[ fgr ]

____________________

ó/tisztába

→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ tiszta ⊕ -ba/-be

ó¹

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

ó² → óv

ó³

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

ó⁴

isz irod óh, oh

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

tiszta

I. mn

1. ami(be)n nincs szenny. tiszta ing, tányér. | vall a szertartás szempontjából kifogástalan, hibátlan <áldozati tárgy>. | a tisztasággal törődő. tiszta asszony; a macska tiszta állat.

2. idegen, anyagtól, más összetevőtől mentes <anyag>. tiszta búza, szesz. ▸ tiszta, mint az arany | valamitől mentes, megtisztított. gyomtól tiszta kert. | amin nincs írás. tiszta papír. | ker a levonandók nélkül számított <összeg, súly>. tiszta bevétel.

3. zavaró, elhomályosító tényezőktől, mozzanatoktól mentes. tiszta idő, hang. | ▸ tiszta rím | ▸ tiszta hangközök | érthető, világos. tiszta fogalom, okfejtés. | megértésre, világos felfogásra alkalmas, képes. tiszta fej, tudat.

4. bonyodalmaktól mentes, szabályos, rendezett. tiszta eset; ▸ tiszta helyzet ▸ tiszta munka ▸ tiszta sor ▸ tiszta ügy | vál zavartalan, nem háborított. tiszta boldogság.

5. erkölcsileg feddhetetlen. tiszta élet, szándék; tiszta erkölcsű; ▸ tisztára mosdat valakit

6. (fokozó szóként) merő, csupa. tiszta hazugság; tiszta piszok. | (mn előtt hsz-szerűen) teljes egészében, teljesen. tiszta fehér; tiszta hülye.

II. fn

1. tiszta ruha. tisztát ad valakire; tisztát vesz; ▸ tisztába tesz

2. ritk (erkölcsileg) tiszta személy v. dolog. a tisztáknak minden tiszta.

3. <kif-ekben:> valaminek tiszta állapota, tisztázott volta. ▸ tisztába jön valami ▸ tisztába jön valakivel ▸ tisztába jön valamivel ▸ tisztába tesz valamit ▸ tisztában van valamivel

4. rég valaminek a tiszta része. a papír tisztája. | táj lápban, nádasban: sík víz.

[ szláv ]

-ba/-be

____________________

valamivel cxn egy kevéssel.

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4